Rálát az utcára a kamerád? Ezt mondja a jog, és így állítsd be jól

2026. szeptember 30.

Olvasási idő: kb. 5 perc

Szombat délelőtt Gábor büszkén szereli fel az új kamerát a debreceni háza sarkára. Az alkalmazásban gyönyörű a kép: a kocsibeálló, a kapu, a járda, a túloldali ház bejárata. Vasárnap délben becsönget a szomszéd, és nem pogácsát hoz. „Miért veszed fel, mikor megyek ki a kukához?” Gábor jóhiszeműen szerelte fel a kamerát. A kamera mégis rossz irányba nézett.

Nem az számít, hová szereled a kamerát, hanem hogy mit lát. Fotó: Pexels

A főszabály egy mondatban

Magánszemélyként a kamerád csak a saját területedet figyelheti, magáncélra. Az utcát, a járdát és a szomszéd telkét nem.

Ez egyszerűen hangzik, de a gyakorlatban a kamerák többsége nagy látószögű, és „csak úgy mellékesen” belelát oda, ahová nem kellene.

Miért baj, ha a járda is látszik?

Az adatvédelmi szabályok (a GDPR) nem vonatkoznak arra, amit valaki tisztán a saját magánszférájában csinál. Ezt hívják „háztartási kivételnek”. Egy családi fotóalbum vagy a nappalit figyelő kamera ide tartozik.

Amint viszont a kamera a közterületet is rögzíti, ez a kivétel megszűnik. Ezt az Európai Unió Bírósága egy cseh ügyben mondta ki: egy férfi a háza tetőpárkánya alá szerelt kamerát, amely a bejáraton kívül az utcát és a szemközti ház bejáratát is felvette. A bíróság szerint ez már nem tisztán magáncélú adatkezelés.

A magyar adatvédelmi hatóság, a NAIH ugyanezt képviseli: magánszemély nem szerelhet fel kamerát úgy, hogy az az utcán közlekedőket rögzítse. Közterületet a rendőrség és a közterület-felügyelet figyelhet meg, a lakosság nem.

Mi történhet, ha mégis?

A NAIH egy panasz alapján, vagy akár hivatalból is vizsgálatot indíthat. Ha jogellenes megfigyelést állapít meg, kötelezheti a kamera átállítására vagy leszerelésére, és bírságot is kiszabhat. Magánszemélyeknél ez a gyakorlatban jellemzően néhány százezer forint, súlyosabb vagy ismétlődő esetben akár milliós nagyságrend is lehet.

Ahogy egy debreceni ügyvéd is figyelmeztetett a helyi sajtóban: a kamerás ügyek jó része szomszédvitából indul. Nem a hatóság jár utcáról utcára, hanem a szomszéd tesz bejelentést.

Mi van, ha nem lehet elkerülni, hogy kicsit kilásson?

Előfordul, hogy a kapu vagy a kerítés védelméhez elkerülhetetlen, hogy a kép szélén látsszon egy darab járda. Ilyenkor a megoldás a kitakarás: a legtöbb mai kamera és rögzítő beállításaiban kijelölhetők olyan területek, amelyeket a rendszer feketével takar, és nem rögzít. Az európai adatvédelmi iránymutatás is ezt javasolja: csak az kerüljön a képre, ami valóban szükséges.

Két jól beállított kamera többet ér egy mindent látónál. Fotó: Pexels

A hang külön téma

Sok kamerában van mikrofon, és alapból be is van kapcsolva. Egy ember hangja önmagában is személyes adat, és egy kertet figyelő kamerának ritkán van szüksége arra, hogy a szomszédok beszélgetését is rögzítse. Ha nincs rá konkrét okod, kapcsold ki a hangrögzítést.

Társasházban más a helyzet

Budapesten és a nagyvárosokban sokan társasházban élnek. A lépcsőház, a kapualj, a garázs közös tulajdon, ezért a kamerázásukról nem egy lakó, hanem a közgyűlés dönt, a szükséges többséggel, a részletes szabályokat pedig a szervezeti és működési szabályzatban kell rögzíteni. Egy fontos korlát: a közös területen lévő kamera sem figyelheti az egyes lakások bejárati ajtaját vagy ablakát.

A saját lakásod ajtaja elé szerelt kamera sem nézhet ki a közös folyosóra úgy, hogy a szomszédok jövés-menését rögzítse.

Ha otthonról vállalkozást viszel

Ha a házban üzlet, iroda vagy szalon működik, és ügyfelek lépnek a kamera látóterébe, az már nem magáncélú megfigyelés. Ilyenkor a GDPR szabályai teljes egészében vonatkoznak rád: tájékoztató tábla, adatkezelési tájékoztató, meghatározott megőrzési idő. Ezt érdemes szakemberrel átnézni.

Beállítási lista a jogszerű kamerához

1. A kamera a saját telkedre, bejáratodra, kocsibeállódra nézzen, ne az utcára.
2. Ahol a kép kilóg a telekről, használd a kitakarás funkciót.
3. Kapcsold ki a hangrögzítést, ha nincs rá szükséged.
4. A felvételeket ne tárold hónapokig, pár nap vagy egy-két hét általában elég.
5. Ne tölts fel felvételt a közösségi médiába, még a „nézzétek, ki lopta el a csomagomat” típusút sem. A megosztás már túlmegy a magáncélon.
6. Ha bűncselekményt rögzít a kamerád, a felvételt a rendőrségnek add át.

Gyakori kérdések

Rögzítheti a szomszéd kamerája az én kertemet?

Főszabály szerint nem. Érdemes először beszélni vele. Sokszor elég a kamera elfordítása vagy a kitakarás beállítása. Ha ez nem segít, a NAIH-hoz lehet fordulni.

Kell tábla, hogy „kamerával megfigyelt terület”?

Tisztán magáncélú, csak a saját területet figyelő kameránál a GDPR nem ír elő kötelező táblát, de nem is árt. Ha viszont a megfigyelés már az adatvédelmi szabályok alá tartozik, például vállalkozásnál, akkor a tájékoztatás kötelező.

Segít a telepítő a helyes beállításban?

Egy jó szakember már a felméréskor úgy tervezi meg a kamerák helyét és látószögét, hogy a lehető legtöbbet lássák a saját területedből, és a lehető legkevesebbet másokéból.

Kamerát szerelnél Budapesten, Pest megyében, Győrben vagy Debrecenben? Kérj kötelezettség nélküli ajánlatot helyi szakembertől, aki jogszerűen és hatékonyan tervezi meg a rendszert.

Ez a cikk általános tájékoztatás, nem jogi tanácsadás. Egyedi esetben, különösen vállalkozásnál vagy társasházi vitában, fordulj ügyvédhez vagy adatvédelmi szakemberhez. A NAIH állásfoglalásai a naih.hu oldalon érhetők el.